TISZAVASVÁRI HÍRHATÁR - Nagymamám, a megmondóember

TISZAVASVÁRI HÍRHATÁR
   
 2019.04.21.
 Vasárnap
Ma Konrád napja van.
Holnap Csilla napja lesz.
   EUR árfolyam
   ;/Rate Ft
   CHF árfolyam
   /Rate& Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2012. 10. 02. 20:01     


Nagymamám, a megmondóember
Nagyon tudott adni. Szinte csak azt tudott. Ölelést, puszit, tanácsot, dorgálást, befőttet, bármit. Kapni nem szeretett. Ha kapott egy új otthonkát, csak csóválta a fejét: minek ez nekem? Ami van, az kiszolgál míg élek!

 

Október volt. Ült a sezlonon és törölgette a szemét.
- Csak nem sírsz? Mi baj Nagyi?- kérdeztem tőle.
- Semmi, – dünnyögte morcosan – elegem van már ebből az egész kertből… Minek ez nekem? Mindig csak a baj van vele!
- Nagyikám, nem kellene már az egész kertet beültetned, csak mert féltesz minket az éhhaláltól – incselkedem vele. Meg lehet már mindent venni a zöldségboltban.
- Nem olyan az!
- Persze hogy nem, de ha nincs más, akkor az is megteszi.
- De van más, láthatod! Csak lenne, aki foglalkozik vele! De nincs. Én meg nem bírom. Senkit nem érdekel már a kert, a föld…
Erre nem tudtam mit mondani. De fölösleges is, pontosan tudja, hogy más a mi életünk már. Nem is tudnánk, hogyan kell egy kertet rendesen megművelni, gondozni. Na, meg persze mikor? Munka után, éjszaka?
- Na, mondjad Mami, mit segítsek?
- Vidd fel azt a kis diót a padlásra!
Mikor lefelé ereszkedem a létrán, már a tornácon álldogál csípőre tett kézzel, a krizantémokat nézegeti.
- Hozzad a metszőkést, szedünk belőle – int a fejével a virágágyás felé – kivisszük a temetőbe.
Kötözöm a csokrokat spárgával, ő motyogva számol magában.

- Kell nagyapádnak, Endre bátyádnak, Zsuzsikának, Rozálnak, Mihálynak. Ezt a két nagyobbat meg hazaviszed anyádnak és apádnak.
Lihegve kapaszkodunk a domboldalon a temető felé. Széthordjuk a virágokat, mire végzünk, éppen besötétedik.
- Reggel mész vissza? – kérdi.
- Megyek. De nem sietek. Még húzok neked vizet a kútból. Meg, ha kell, elmegyek a boltba.
- Kell majd egy fél kenyér – bólint.
Reggel, mikor ébredek, hallom, ahogy szuszogva hozza a kosarat, megrakva zöldéggel. Pakolja nejlonszatyorba a káposztát, répát, karalábét. Megkopasztott egy tyúkot is már hajnalban, a tojások négy tartóban ott sorakoznak az asztalon. Már kenyérért is volt. Nézem az órát, nyolc óra. Atyaég! Mikor kelhetett?
- Mért nem keltettél fel? Segítettem volna – mondom kicsit rekedten a dunna alól.
- Sokat fogsz még ma vezetni. Meg olyan jól aludtál. Nekem hasogatott a lábam. Nem tudtam tőle aludni.
Módszeresen pakolászik, gyűrött nejlonzacskókat vesz ki a fiókból, rak egy csomó hagymát az egyikbe, petrezselyemzöldet egy másikba. A tegnapi rosszkedvnek nyoma sincs, felteszi a szemüvegét, majd leteszi – ez az olvasó – morogja, majd másikat keres. A „látót”. Sürög-forog, keresgél. Kipirul a készülődésben. Átragad rám a tempója, gyorsan összeszedem magam, megyek a kúthoz vízért. Mire megfordulok a vödörrel, Ő már a nyári konyhából jön. Hóna alatt zacskóban fagyott csemegekukorica.
- Jövőre a kukorica helyére inkább krumplit ültetek – kiabálja. A kukoricát nem ettétek idén se. – befőttes gumit keres, aztán ráteszi a tojástartókra, nehogy kinyíljanak. – Gizikének a szomszédban van az a jófajta erős paprikája – folytatja - ad majd belőle magot…
Behúzom a cipzárt az utazótáskán, aztán pakolunk a csomagtartóba. Arrébb tol, mert nem jól pakolok. Mindennek megvan a maga helye. A tojás csak oldalt lehet. Felülre a krizantémok kerülnek gondosan bebugyolálva újságpapírba.
- Szaladj csak, hozzál le diót a padlásról! Ne kelljen venni! Addig én hozok egy kis lekvárt… - tiltakozni nincs időm, már el is tűnik a pinceajtóban, pedig otthon halomban állnak a félig megevett lekvárok, legalább öt.
Beindítom a motort, lehúzom az ablakot, még nyom egy puszit a homlokomra, kapok néhány instrukciót, hogy mit főzzek a tyúkból, hogy az aprólék ott van mellette kis zacskóban, és hogy nem kell két óránál tovább főzni. Bezárja utánam a nagykaput.
A visszapillantóban nézem, ahogy fellép a tornácra, a fal mellől elveszi a seprűt, és sepregetni kezd. Ez nem lehet igaz – mondom ki hangosan – 76 éves, és nem bír magával!
…Hála az égnek…

 

Juhászbori


További hírek

  Millióan rajonganak a nemlétező lányért
2018. 06. 27. 09:33 hirhatar.hu
  Egy üveg viszki után indult a Balatonnak a 13 éves gyerek –elájult, túlélte
2018. 06. 27. 09:33 hirhatar.hu
  Ételosztás és tüntetés Debrecenben
2018. 06. 25. 14:00 hirhatar.hu
  Kiemelt nemzeti értékké nyilvánították a Kabay-módszert!
2015. 05. 04. 15:35 tiszavasvari-hirhatar.hu
  Elkezdődött a belváros fejlesztése
2015. 05. 01. 17:15 tiszavasvari-hirhatar.hu
  KREATÍV-ANGOL TÁBOR
2015. 04. 29. 17:58 tiszavasvari-hirhatar.hu
  „Nyitottan élek és a világ hat rám” Beszélgetés a Kossuth-díjas Földes László Hoboval a költészet napján
2015. 04. 14. 13:09 tiszavasvari-hirhatar.hu
  Zempléni húsvét
2015. 03. 30. 20:15 tiszavasvari-hirhatar.hu
  Győzött a gyógyvíz!
2015. 01. 21. 12:23 tiszavasvari-hirhatar.hu
  Interjú Hadházi Lászlóval a Dumapárbaj című filmről
2015. 01. 16. 18:51 tiszavasvari-hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport