TISZAVASVÁRI HÍRHATÁR - Fafaragók Tiszavasváriban - Ádám Lajos

TISZAVASVÁRI HÍRHATÁR
   
 2019.02.21.
 Csütörtök
Ma Eleonóra napja van.
Holnap Gerzson napja lesz.
   EUR árfolyam
   </R Ft
   CHF árfolyam
   </R Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2013. 04. 18. 09:33     


Fafaragók Tiszavasváriban - Ádám Lajos
„Amióta ember él a Földön, él benne az önkifejezés vágya, maguk és mások örömére. Volt, van, és lesz is ember, aki papírra, köbe, zenébe, agyagba, fémbe, fába vetette-veti, véste-vési álmát, tehetségét, mondanivalóját. Városunk fafaragói is e „kényszer” hatása alatt alkotnak, s nem csak fába álmodják a formát, figurát, de ki is engedik belőle.”

„Amióta ember él a Földön, él benne az önkifejezés vágya, maguk és mások örömére. Volt, van, és lesz is ember, aki papírra, köbe, zenébe, agyagba, fémbe, fába vetette-veti, véste-vési álmát, tehetségét, mondanivalóját. Városunk fafaragói is e „kényszer” hatása alatt alkotnak, s nem csak fába álmodják a formát, figurát, de ki is engedik belőle.”

 

Ádám Lajos 1930-ban született hajdúnánási családban, 1943 óta él városunkban. Mindig fák vették körül. Nem véletlen, hogy már gyermekkorában is fúrt, faragott. Szinte magától értetődő volt, hogy kerékgyártó inasnak állt.

Biztos megélhetést jelentett ez a szakma abban az időben. Nemcsak a fa iránti vonzalma, de tehetsége, már tanoncidőben kitűnt. Egy barátja mesélte, hogy Nánási mestere egyik alkalommal félbehagyva egy fejfa felírat vésését, elment a kocsmában meginni valamit. Mire visszatért a kis Lajcsi gyerek bevéste a teljes szöveget a fába.

Amikor a mester megjött, látta, hogy kész a fejfaírás, kérdezte az inast:

- Ki véste be?

- Én - jött szerényen a válasz.

Attól kezdve neki kellett a betűket kiformálni.

1948-ban segédként szabadul és a Tedeji gazdaságban helyezkedik el. Innen vonul be katonának, és 6 évi szolgálat után hadnagyi rendfokozattal szerel le. 1957-ben ipart szeretett volna váltani, de nem volt meg a kellő gyakorlati ideje. Rövid ideig egy Nánási kisiparosnál, majd a Tiszalöki Ládagyárnál helyezkedett el, ahol művezetőségig vitte. 1964-ben hazahívták a tiszavasvári Építő Ipari KTSZ –be, ahol felesége is dolgozott.

Itt ácsmesterként 13 évet húzott le, majd átment állványozó, karbantartó ácsnak az Alkaloidába. Innen ment nyugdíjba. A nehéz, és felelősség teljes munka mellett szabadidejében mindig faragott. A hosszú katonaévek alatt portrékat, tájképeket festett, rajzolt nem kis sikerrel, amit a családja mai napig nagy becsben őriz.

Fafaragó tehetsége termékenysége igazán az Alkaloidában bontakozott ki, ahol a vállalat vezetői látva tehetségét, egy idő után külön műhelyt rendeztek be számára. Rengeteg figurális faragás, táblakép, kopjafa, tányér, díszdoboz, citera, faragott szék, lóca, asztal, korlát, tükör, képkeret, címer, stb. került ki kezei alól. Önképzéssel fejlesztette tudását.

Több kiállítása volt a városban, de bemutatkozott Kecskeméten, Kisvárdán, Nyíregyházán is. Legszívesebben dió, juhar, orgona, cseresznye, hárs-fába faragott, de szívesen használta a diógyökeret is. Munkáját szakemberek többször minősítették kiválóra. Tudását a népi fafaragás és az iparművészet közé helyezték.

Sok munkája van szerte az országban, barátai nagy becsben tartják ajándékba kapott faragványait. Jelenleg is a városháza egyik termét díszíti nagy szülötteinkről (Vasvári, Pethe, Kabay), készült három táblakép. Az Alkaloida nagy tanácskozó termében lett elhelyezve a gyár történetét bemutató monumentális táblaképe. Két faragott kopjafája, ma is a Városháza téren áll.

 Több mint 10 éve betegsége folytán keze meghalt a munkára, azóta nem tud faragni, alkotni, ebbe nehezen törődött bele. De örömére szolgál, hogy fafaragással foglalkozó utódok időközönként felkeresik, kikérik véleményét, megmutatják munkájukat. Régi barátjával, Papp Lajossal én is meg-meglátogatom néha, s jót beszélgetünk, nosztalgiázunk. Otthon pedig elő-elő veszem az 1987-ben, névnapomra általa készített, gyönyörűen faragott kis citerát, s ha játszom rajta mindig ez a szerény, de nagylelkű, faragóművész jut az eszembe.

 

 Sulyok József

forrás: szepzold.hu


További hírek

  Millióan rajonganak a nemlétező lányért
2018. 06. 27. 09:33 hirhatar.hu
  Egy üveg viszki után indult a Balatonnak a 13 éves gyerek –elájult, túlélte
2018. 06. 27. 09:33 hirhatar.hu
  Ételosztás és tüntetés Debrecenben
2018. 06. 25. 14:00 hirhatar.hu
  Kiemelt nemzeti értékké nyilvánították a Kabay-módszert!
2015. 05. 04. 15:35 tiszavasvari-hirhatar.hu
  Elkezdődött a belváros fejlesztése
2015. 05. 01. 17:15 tiszavasvari-hirhatar.hu
  KREATÍV-ANGOL TÁBOR
2015. 04. 29. 17:58 tiszavasvari-hirhatar.hu
  „Nyitottan élek és a világ hat rám” Beszélgetés a Kossuth-díjas Földes László Hoboval a költészet napján
2015. 04. 14. 13:09 tiszavasvari-hirhatar.hu
  Zempléni húsvét
2015. 03. 30. 20:15 tiszavasvari-hirhatar.hu
  Győzött a gyógyvíz!
2015. 01. 21. 12:23 tiszavasvari-hirhatar.hu
  Interjú Hadházi Lászlóval a Dumapárbaj című filmről
2015. 01. 16. 18:51 tiszavasvari-hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport