![]() |
|
|
|
Tweet |
|
|
![]() |
|
Amikor december elején meghirdettük a Tiszavasvári Hírhatár karácsonyi akcióját az „Elfelejtett gyermekekért”, még nem tudtam mi lesz a vége. Csak remélni tudtam, hogy egy tizenkétezres városban lesz hatvankét család, akik készítenek csomagot a tiszadobi gyermekotthon lakóinak. És (természetesen?) nem csalódtam. Sokkal több a jó ember, mint gondolnánk. Már a meghirdetés után gyors tempóban fogyni kezdtek a „szaloncukrok” a fáról, többen izgatottan hívtak fel segítséget kérve, hogy például, ki lehet-e az intézetből hozni a gyerekeket lovagolni? Lehet-e futball labdát venni, vagy azt nem engedik? Vehetnek-e számítógépes játékot? Vehetnek-e ruhaneműt, ha igen, milyen méretet? Küldhetnek-e élelmiszert? Ilyen és még számos kérdés, ami arról tanúskodik, hogy lelkiismeretesen készültek a „feladatra”, miszerint örömet akarnak szerezni egy állami gondozott gyermeknek.
Megkerestem a Járási Hivatalt, hogy segítsen a lebonyolításban, hiszen, ha elkezdik behozni a csomagokat az emberek, bárhol nem fér el 62 ajándékcsomag. Dr. Hosszú József és munkatársai nagyon készségesek voltak és szorgalmasan gyűjtötték, tárolták a csomagokat a hivatal egyik irodájában. Ezen felül több csomagot maguk készítettek el. A Tiszavasvári Takarékszövetkezet biztosított afelől, hogy nem marad egyetlen gyermek sem ajándék nélkül.
Az akció vége felé, nagy volt az izgalom, mert bár elfogyott minden szaloncukor a fáról, tehát elvileg minden gyermeknek készült valahol egy csomag, de 19-én délben, órákkal a tiszadobi karácsonyi ünnepség előtt, még 5 csomag nem érkezett be. Ekkor hívtam fel néhány kedves barátomat (akik már korábban felajánlották segítségüket) és a Takarékszövetkezetet, és pillanatok alatt előteremtették az 5 ajándékcsomagot, ami után megnyugodva indulhattunk útnak a gyermekotthonba.
Így látogattunk végig számos csoportot, és néhány híján kiosztottuk az összes ajándékot. Több gyermek ugyanis csak ideiglenes bentlakó, ami azt jelenti, hogy ünnepekre hazaengedik a szüleikhez. Ők karácsony után kapják majd meg a csomagjaikat. Amikor az épület előtt búcsúzkodtunk Bertalan László intézményvezetőtől, még mindig kiszaladgáltak a gyerekek, hogy odakiabálják nekünk, hogy „Köszönöm az ajándékokat!”, „Tessenek holnap is jönni”, vagy „Boldog karácsonyt kívánok!”.
Köszönet azoknak a családoknak és személyeknek, akik ajándékcsomagot készítettek egy vagy több gyermeknek, köszönet a Járási Hivatalnak és a Tiszavasvári Takarékszövetkezetnek a segítségért és támogatásért. Köszönet a tiszadobi gyermekváros lakóinak és dolgozóinak, hogy egy élménnyel gazdagabbá tettek minket.
Juhászbori |
|
|
|